Hőszivattyús klíma berendezések
Hőszivattyús klímák, geotermikus klímák betervezése, értékesítése, karbantartása, szervizelése és üzemeltetése.
A hűtendő vagy fűtendő folyadék általában tiszta víz vagy víz-glikól elegy, de speciális esetekben olaj, élelmiszeripari folyadék is lehet.
A hőszivattyúkat olyan esetekben alkalmazzuk, ahol nem a hagyományos fűtési megoldásokkal kívánjuk megoldani a téli, vagy átmeneti időszakbeli fűtést, hanem egy korszerű, energiatakarékos megoldással. Hőszivattyú alkalmazása esetén nem szükséges külön folyadékhűtő és külön fűtőberendezés (pl. kazán) telepítése, és egy vízoldali rendszer kiépítésére van csak szükség. Mivel változó hőmérsékleti igények kiszolgálására alkalma a hőszivattyú, így leginkább emberi környezetekben és nem ipari célokra használjuk.
A Levegő – Víz hőszivattyú önmagában képes ellátni feladatát, más egyéb hűtőberendezés alkalmazása nélkül. Ideális megoldások lehetnek mind a kereskedelmi, mind az ipari létesítményekben. A Levegő – Víz hőszivattyú kialakításából adódóan, mivel egy berendezésen belül kerül elhelyezésre a hűtéshez szükséges összes kalorikus, hidraulikus és elektromos alkatrész, igen egyszerű és költséghatékony a telepítésük. Az épületen belül már csak a vízköri csöveket kell kialakítani. Nagy előnye még a Levegő – Víz hőszivattyúnak, hogy működésük közben az épületen belül nincs zajhatás. A hőszivattyú időjárásálló anyagokból készül, ezáltal tökéletesen megfelelő szabadtéri telepítésekhez. Az elektromos részei por és cseppmentesen szigeteltek, valamint megfelelnek az európai szabványnak (CE).
Elhelyezés szempontjából megkülönböztetünk kültéri és beltéri (más néven légcsatornázható) Levegő – Víz hőszivattyúkat. A kültérre telepíthető hőszivattyúkat általában axiál ventilátorokkal szerelik, míg beltéri társaik nagyobb nyomást elviselő (pl. centrifugál) ventilátorokkal készülnek. Ez utóbbiakat általában kültéri helyhiány esetén alkalmazzák. A hőszivattyú által előállított hőenergiát víz közvetítő közeg viszi tovább az épület felé, ahol további egységek (pl. fan coil, légkezelő, stb.) alkalmazásával tudjuk a terekben a kívánt hőmérsékleti viszonyokat előállítani.
A Víz – Víz hőszivattyú önmagában nem képes ellátni a folyadék hűtését, mivel szükség van további hőforrásra (pl. kútvíz, talajhő, stb.). A hőszivattyú berendezések épületen belül kerülnek elhelyezésre. A hőszivattyú által előállított hőenergiát víz közvetítő közeg viszi tovább az épület felé, ahol további egységek (pl. fan coil, légkezelő, stb.) alkalmazásával tudjuk a terekben a kívánt hőmérsékleti viszonyokat előállítani. A Víz – Víz hőszivattyú működése szempontjából megkülönböztetünk 2 fajtát. A kisebb és intelligensebb megoldásoknál a hőszivattyú tartalmaz egy váltószelepet, amellyel önmagában meg tudja fordítani a működés irányát (hűt vagy fűt). A nagyobb rendszereknél ezt a váltást a külső hidraulikai rendszerben kell kiépíteni és megoldani a váltás vezérlését.
A víz – Levegő hőszivattyúkat általában nagyobb bevásárlóközpontokban alkalmazzák, ahol nagyobb mennyiségű víz hőforrás áll rendelkezésre. Ennek energiáját felhasználva a Víz – Levegő hőszivattyú hűti vagy fűti a környezeti levegőt.
A Levegő – Levegő hőszivattyú alatt általában a hagyományos szplit berendezést értjük, melyek a kültéri levegő energiájának felhasználásával képesek a beltéri levegőt hűteni vagy fűteni.
Léteznek nagyobb teljesítményű ipari kivitelű Levegő – Levegő hőszivattyúk is, bár ezek alkalmazása még nem eléggé elterjedt.
Osztott rendszerű hőszivattyú önmagában nem képes ellátni a folyadék hűtését vagy fűtését, mivel szükség van további kiegészítő berendezésre (pl. kondenzátor). Kiváló megoldás a műemlék védelem alatt álló épületeknél, amikor kiemelkedően fontos az épület arculatának megóvása, illetve azokban az esetekben, amikor a megengedett zajérték alacsony. Ha a tető statikailag alkalmatlan Levegő – Víz hőszivattyú elhelyezésére, akkor is az osztott rendszerű hőszivattyú alkalmazása merül fel megoldásként. Az osztott rendszerű hőszivattyú esetében az elpárologtató, az expanziós szelep és a kompresszor az épületen belüli – erősen zajvédett – gépházban, a kondenzátor pedig az épületen kívül – általában a tetőn fektetve – helyezkedik el. Önmagában a kondenzátor ventillátorai lényegesen halkabbak, mint a kompresszor. A két részt rézcső pár köti össze, melyben a hőt szállító hűtőgáz áramlik. Működési elvét és összeállítását tekintve azonban teljesen megegyezik a Levegő – Víz hőszivattyúval. Alkalmazásának korlátja a folyadékhűtő és a kondenzátor közötti fizikai távolság (max. kb. 30 méter). Ezen hőszivattyú esetében is az előállított hőenergiát víz közvetítő közeg viszi tovább az épület felé, ahol további egységek (pl. fan coil, légkezelő, stb.) alkalmazásával tudjuk a terekben a kívánt hőmérsékleti viszonyokat előállítani.