Mitsubishi Electric CV Osztott folyadékhűtő

Kialakítás szempontjából megkülönböztetünk kondenzátor nélküli és vízhűtéses folyadékhűtőket.

A kondenzátor nélküli folyadékhűtő esetében, mint ahogy a nevében is benne van, szükség van egy kondenzátorra. Ezeknél a folyadékhűtőknél az elpárologtató, az expanziós szelep és a kompresszor az épületen belüli – erősen zajvédett – gépházban, a kondenzátor pedig az épületen kívül – általában a tetőn fektetve – helyezkedik el. Önmagában a kondenzátor ventillátorai lényegesen halkabbak, mint a kompresszor. A két részt rézcső pár köti össze, melyben a hőt szállító hűtőgáz áramlik. Működési elvét és összeállítását tekintve azonban teljesen megegyezik a kompakt kültéri folyadékhűtővel. Alkalmazásának korlátja a folyadékhűtő és a kondenzátor közötti fizikai távolság (max. kb. 50 méter).

A vízhűtéses folyadékhűtő esetében nincs fizikai korlát a távolság tekintetében, ugyanis a folyadékhűtő és a kültéri egység (szárazhűtő vagy hűtőtorony) között a hőt víz vagy víz + glikól elegy szállítja. Ennek mozgatására azonban szivattyúra van szükség. A több szükséges kiegészítő miatt ez a megoldás ugyan drágább, mint a kompakt kültéri vagy a kondenzátor nélküli folyadékhűtő telepítése, de a korábban felsorolt akadályozó tényezők (statikai, zaj, távolság, arculati kötöttség, helyhiány, stb. probléma), a vízhűtéses folyadékhűtő telepítése esetén nem merülnek fel.

A GWP megmutatja, a vizsgált anyaggal milyen mennyiségű CO2 – nak ekvivalens az üvegház erősítő hatása, 100 éves viszonylatban (kgCO2/kg). Ez a szám minél kisebb annál kevésbé erősíti az üvegház hatást.

Az ózon károsító hatást a ODP érték jelzi (Ozone Depletion Potential), mely értéke 0-1 közötti lehet.

TÁBLÁZAT MEGTEKINTÉSE